2019. október 24., csütörtök

Vény nélkül...

Dani hazaért a kórházból, nem volt túl boldog, aggódott a lába miatt, semmi kedve egy újabb műtéthez.
-Szia, Édes! Megjöttem!
-Szia! Úgy hiányoztál! Mesélj, mit mondott George? Mi ez nálad? Megvetted Léninek a babát!
-Igen! Nílusnak is hoztam, kint van a kocsiban, ja és vettem egy nagy tököt!
-Olyan furcsa voltál a telefonba! Mesélj már!
-George nem volt ott. Kifogtam egy új dokit, azt mondta műteni kell, gyulladásban van. Írt antibiotikumot. Semmi komoly nem derül ki a röntgenből. Vettek vért, de hogy! Háromszor szúrta át a kezem az a Némber! A doki besegített neki, csak meg tudtak csapolni. Szurit is kaptam, meg egy köteg receptet. Egyébként rendesen féltem a dokitól. Képzeld, nem tudta még a nevem sem, de ezt meséltem a telefonba.

-Ne ijesztgess már! Milyen gyulladás? A csonthártya, vagy valami szilánk?
-Nincs szilánk, vagy nem látszik.
-Bízzunk abban, hogy hatni fog a szuri és nem kell műteni!
-Lénus! Te sírsz?
-Igen, Dani! Annyira sajnállak!
-Kicsicicám, ne sírj! Rendbe jövök én, csak most ez van!
-Ahogy mondtad, majd hat az antibiotikum, egyébként jól kiütött, olyan bamba voltam tőle! Na, nevess már!
-Képzeld, írt Szabina!
-De jó! Hogy vannak?
-Felolvasom!

Drága Léna! SIKERÜLT!!!!  ♥♥♥♥ No azért bővebben is írom, mert annyira, de annyira boldogok vagyunk, hogy már nem tudom magamban tartani! Kézeld reggel csináltunk egy terhességi tesztet és hát pozitiv lett. Nagyon szeretném ha ezt a tényt az orvos is megerősítené, de mi már elhittük. Ez nem lehet másként. Ti vagytok az elsők akikkel ezt a mámorító hírt megosztom. Máté ugyan kért, hogy legyek még türelmes de nem bírom. Köszönjük nektek azt a sok segítséget és bátorítást amit adtatok!  Milló puszi  Szabina
-De örülök nekik! Remek hír, valami jó is történik ma!
-Apa!
-Nézd csak!
-Wow! De klassz! Az enyém?
-Igen!
-Bontsuk ki!

-Nem tudom kibontani!
-Apa majd segít!
-Nagyon szép! Apucsika, honnan tudtad, hogy pont őt szerettem volna!
-Figyelj, Dani! Elmegyek kiváltom a recepteket!
-Rendben, de ráér holnap is! Nem sürgős!
Léna elment, Dani a csajokkal otthon maradt. Közben felébredt Níla is.
-Léni! Ekkora tökre gondoltál?
 -Igen! Apucsika! Kifaragod?
-Igen, ha segítetek ti is!
-Segítünk! Segítünk! -Kiabáltak a csajok.
 -Először is, kell nekünk pár szerszám, le kell takarni a szőnyeget is!
 -Apa, be is kell mosakodni a műtéthez!
-Készen álltok? Níla? Léni?
-Igen, Dr. Petrov! -Viccelődött Léni.
-Akkor kezdjük!

 -Szikét!
 -Kanalat!
 -Laposvésőt!
 -Fúrót!

 -Megtöröljem a homlokát, Doktor úr?
-Igen, köszönöm!
 -Kész!
-Nézd, haja is van! Mi legyen a neve?-Kérdezte Níla.
-Derek! -Vágta rá Daniel.
-Tökfej Derek.-Mondta Níla.

 -De jól néz ki! Aja meg fog lepődni, ha hazaér!


8 megjegyzés:

  1. Édes pofák!!! :-) Tündéri, ahogy Léna elsírta magát, egyem meg!!! Nagyon klassz a tökös műtét, annyira imádni való, ahogy játszanak! :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik! Imádom őket fotózni! Lénánál most tombolnak a hormonok, sokszor elsírja magát, Danit pedig annyira szereti! 😀

      Törlés
  2. Nagyon tetszett ez is. (-: Olyan aranyosak a gyerekek, és életszerű az egész, nagyon ügyes vagy! (-:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Örülök, hogy olvasod a blogom! Gyere máskor is! 😀

      Törlés
    2. Egy ideje olvasom a blogot, csak amúgy csendesen, és nagyon szeretem ezt a történetet. (-:

      Törlés
    3. Örülök, hogy szereted! Köszönöm!

      Törlés
  3. Remek családi esemény ez a tökös műtét. Nekem nagyon tetszett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik! Köszönöm a hozzászólást! 😀

      Törlés