Barbie konyha

Sikerült megszereznem, álmaim Barbie konyháját! Nagyon örülök! Legalább jó is történik, annyira vártam egy programot, ami sajnos a mostani helyzet miatt ugrott, hogy azt el sem lehet mondani! De inkább hagyjuk! Szóval, kicsit kutakodtam az aukciós oldalakon, hátha találok valamit, hogy ne azon agyaljak, hogy milyen jó lett volna, ha összejön a program. Rátaláltam álmaim konyhájára! Még régebben, pontosan 2007-ben láttam meg egy Barbie magazinban ezt a konyhát, amit most majdnem teljes felszereléssel meg tudtam venni.

A teljes konyha 3 szettből áll, konyhaszekrény, hűtő és étkező. Mind a három szett eladó volt, de valahogy az asztal nem varázsolt el, viszont az asztalhoz tartozó kiegészítők is érkeztek a szettel.

Íme a konyha!

 Kiegészítők, van itt minden! Imádom, az egészet!

 A tojás az egyik kedvencem.

 A hűtő, belülről.

 Ha főzés közben unatkoznánk, nézhetünk egy Barbie- s filmet a tv-ben.

 Egy kis epret?

 A mosogató.

 Mikrosütő.

 Mikro belseje.

 A tűzhely.

Turmixgép is van. 

Léna is imádja az új konyhát!

 Kész a süti!

 Jégkockát?

Jó étvágyat!

Megérkezett

Hajnali 4 óra. Léna ébresztgeti Danielt.
-Dani, ébredj!

-Mi a baj?
-Nincs baj, csak itt az idő!
-Jajj, ébren vagyok!

-Nyugi, Dani, nem kell kapkodni!
-Nyugodt vagyok! Nem kapkodok!
-Rendben, figyel, egy órája elfolyt a magzatvíz és már egyre sűrűbbek a fájások!
-Miért nem szóltál egyből?
-Pont ezért! Ne aggódj annyit! Szólj Kittinek, hogy megyünk a kórházba! Ó jajj!

-Nagyon fáj?
-Pont annyira amennyire kell! Ébreszd Kittit és öltözz!
Dani szólt Kittinek, hogy vigyázzon a lányokra. Léna fájásai már öt percesek voltak, siettek a kórházba. Dani hívta Léna orvosát, Tomot. A kórházban Delfi volt az ügyeletes, Tom odaszólt neki, hogy legyenek készenlétben. Delfi a bejáratnál várta őket.

-Sziasztok! Gyere Léna, csücsülj le!

-Szia Delfi, de jó, hogy itt vagy!
-Tom bemosakszik, mindjárt jön ő is. Gyertek menjünk a szülőszobára.

A szülőszobán gyorsan zajlottak az események.

7:30-kor meglátta a napvilágot a kis trónörökös!

-Gratulálok, gyönyörű kisfiú! Gyere picikém, feküdj anyukád mellkasára!

-Kolléga, elvágja a funiculus umbilicalis-t?
-Igen, persze!

-Mi lesz a neve? - kérdezte Tom.

-Adorján.

-Péter. -mondta egyszerre, Léna és Daniel.

-Szóval két nevet kap?

-Igen! -szólt Léna.

 -Most egy kicsit elviszem tőletek! Megy pancsizni, megvizsgáljuk, megmérjük. Hamarosan visszahozom!

 -El sem hiszem! Köszönöm, Léna!
-Nincs mit köszönnöd! Figyelj, menj haza, telefonáld körbe a rokonokat, egyél, pihenj és délután hozd be a lányokat!

 -Sindy-t próbáltam hívni, de nem vette fel!
-Majd otthon próbáld újra!

 -Olyan szép!

Közben otthon Kitti már riasztotta a nagyszülőket, mire a csajok felébredtek már ott is voltak a nagyik! Az egyik sütött- főzőtt, a másik éppen ablakot mosott. Meg volt beszélve, addig nem mennek be a kórházba, még Dani haza nem ér. Valamivel el kellet foglalni magukat.
Dani nehezen hagyta ott Lénáékat. Végül csak hazaért. Elmesélt mindent, megmutatta a pici fotóit. A nagyik rohantak be a kórházba, Dani pedig próbálta magát rendbeszedni.
-Léni, csörgesd már meg Sindy-t! Nem tudtam elérni, még nem is tudja, hogy megszületett a pici!
-Oké apa! Már csörgetem is!
Szia Sindy! Apa üzeni, hogy megvan a gyerek!