Léni mesél 3.

Mindjárt itt a karácsony! Egyszerűen imádom! Aja süti a beiglit és hangosan imádkozik, hogy szét ne repedjen a tésztája. Apa a karácsonyfát faragja,  sebészi pontossággal. Mi pedig hóeséseset játszunk. Szétszórtunk egy csomó porcukrot a nappaliba. Apucsika biztos örülni fog, ha meglátja a szép fehérkarácsonyt!

Voltunk a plázába, elhoztuk a Mikulásos fotókat. 

Én imádom az öreget! 

Szerintem jó fotó lett! 

Adorján is élvezte a fotózkodást.

A végére hagytam Nílát. Ér nevetni!

Vicces ahogy menekül.

Ó jajj, lehet hogy balhé lesz a porcukor miatt. Úgy tűnik Apucsikának nem tetszik. 

-Gyerekek! Mi a jó franc ez!

Apa kiabál.

-Dani Szívem miért kiabálsz, félsz valamitől?

-Csupa porcukor a nappali! A szőnyeg pedig tiszta ragacsos, Adorján és a kutyák a cukrot nyalogatják a szőnyegről.

-Léééni! Gyere porszívózni! Utána leülünk beszélgetni. 

-Dani Szívem most nincs idő üldögélni! 

Milyen jó, hogy Aja nem vette még észre a műhót! Most megyek porszívózni! 

Léni mesél 2.

Na, ebből sem lesz hóember... Majd legközelebb. - Hóembernek se keze, se lába... la, la la la...

Várom a téliszünetet! Nincs kedvem suliba menni, igazából ma sem voltam, de holnap sem akarok menni. Apucsikát valahogy kenyérre kellene kenni. Azt nem tudom, hogy hogyan. Aja szokta mondani, hogy te apádat mindig kenyérre tudod kenni. Nem is értem mit jelent, mert becs szó nem tudom, hogy tudnám rákenni. Én mogyorókrémet tudok kenni. Apás kenyér az meg milyen már? Ezen még gondolkodnom kell! Mondtam már, hogy Nilka fél a Mikulástól?! Majdnem bepisilt mikor meglátta. 

Ciki lett volna, ha odapisil az ölébe, mikor fotózkodtunk vele a plázában. Azóta is azon szoktunk kuncogni apával. Nilka a hős amazon aki lepisili a Mikulást. Amúgy megharapta. Szegény Miku mondott egy cifrát. Nekünk meg égett a fejünk. Aja mondta , hogy el kellene hozni a plázából a fotókat, kíváncsi vagyok rá. 

Én szeretem a Mikulást. 

Leesett az első hó

Leesett az első hó. A gyerekek nagyon megörültek, reggel Adorján és Léni kiszaladtak a friss hóba, mi meg utánuk, mert nem voltak melegen felöltözve.

-Gyertek gyorsan, esett a hó! 

-Aja! Gyertek ki! 

Végül egy alapos kergetőzés után a gyerekek ismét a jó meleg szobában voltak. Reggeli után pedig kimentünk játszani.

-Apa, gyorsabban!

Dani szánkóztatta a gyerkőcöket. Igazából karácsonyra vettük nekik az új szánkót, mert a régi tönkrement, de minek várjunk karácsonyig, hiszen most van hó.

-Lénus, húzol minket? Na, Cicám, csak egy kicsit!

- Jó, egy kicsit. De inkább menjünk a dombhoz és csússzatok le ott.

- Jó ötlet! Felhúzol minket a dombon? 

- Ha- ha  - ha, nagyon vicces ma Doktor úr!

- Apucsika! Ez nagyon jó ötlet volt Ajától!

- Bizony, Anyának mindig jó ötletei vannak.

-Kapaszkodj Cicám!

- Építsünk hóembert!  - Mondta Níla.

- Nagyon hideg van, nem tapad a hó, így sajnos nem tudunk hóembert építeni.

Végül Adorjánt sikerült kiütnöm egy hógolyóval.

-Csináljunk inkább hóangyalokat!

Nagyon jót játszottunk. Sokat nevettünk.

-Min gondolkozol?

- Mindjárt itt a karácsony,  azon tűnődöm,  hogy mit kell még venni, mi legyen a menü...

- Töltöttkáposzta. A többin nem kell gondolkodni.- Vágta rá Dani.