Vény nélkül... Bukfenc

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Dani reggel elment dolgozni, Léna hotthon maradt a gyerekekkel.

 -De jó, hogy megtaláltalak George! Van pár aláírnivaló!

Otthon Léna meg sem áll, egész nap a gyerekek körül sürög. Léninek remek ötlete támadt!

-Az most már tuti, hogy innen lemegyek a deszkával! 

 -Elkészülni, vigyázz...!

-Anya, vigyázz, jövök!

 -Lééééni! Te jó ég!

 Léni nagy lendülettel elindult a lépcsőn, a deszka kicsúszott alóla, ő pedig zuhant egy hatalmasat.

 Lénának esélye sem volt elkapni.
-Ne mozdulj, hagy nézzelek! Fáj valahol?
-Aja! Ez ku..va jó volt! Ááá, ne nyúlj a kezemhez!

 -Nagyon fáj! -hüppögött Léni.

-Nem szabad ilyet csinálni, nagyon megijedtem! Most bemegyünk apához a kórházba! 

-Nem akarok!

-Én sem akartam, hogy legördeszkázz a lépcsőn!

-De én akkor sem akarok menni! -Sírt Léni.

-Níla, öltözz! Bemegyünk a kórházba!

-Én nem megyek!

-Nem tudlak kire hagyni! Öltözöl és jössz!

-Nem akarok, nem akarok! Jéna, én nem megyek oda!

-Jajj, Nílka, ne félj Kicsikém, most nem lesz szuri! Rád sem fog nézni senki! Léni kezét meg kell röntgenezni! 

-Aja, az mi? Az fáj?

-Nem, az csak olyan mintha lefényképeznék a kezed, de a fotón látszódik a csontod is.

-Jéna én itthon majadok!

-Nem nyitok vitát, indulunk!

 -Sziasztok? Ti itt?
-Szia Dani! Próbáltalak hívni, de azt mondták a műtőben vagy!
-Mi történt? Miért sírtok?
-Léni eltörte a kezét!

 -Hagy nézzem!
-Ne fogd meg!
-Bizony, ez törés! Csinálunk egy röntgent! Hogy történt?
-Kérdezd a kisasszonyt!

 -Mit csináltál, Cicám?
-Deszkáztam, a lépcsőn!
Léni mindent elmesélt apának! Közben kész lett a röntgen. Dani és Léni visszajöttek a rendelőbe.

 -Figyelj, Léni! Most begipszelem a kezed!
-Nem!
-Ez most muszáj!

 -Ne sírj már!
-Gyere, nézd meg te is a felvételt!

 -Az a karom?
-Igen.
-Fájni fog a gipsz?
-Majd óvatos leszek! Ha szeretnéd, kaphatsz fájdalomcsillapítót!
-Aja, szeretném a fájdalomcsillapítót?
-Igen, kérjük!
-Apa, akkor szeretném!

 -Ügyes vagy! Készen is van!

 -Hát te Nílka? Miért bújkálsz?
-Nem is bújkálok!

 -Gyere kicsikém! Túl vagy rajta!

 -Átöltözöm és együtt hazamehetünk!

 -Otthon pedig megbeszéljük a lépcső dolgot!

-Annyira megijedtem! Azt hittem kitöri a nyakát! Nem tudtam elkapni!

-Most már minden rendben!

Karton babaház- építkezünk, szépítkezünk

Az utóbbi hetekben Petrovék házát szépítgettem, volt amit átalakítottam és volt amit újraalkottam.
Elkészült az ablak a nappaliba.

Mutatom berendezve.

 Érkezett két új szőnyeg.

Arra gondoltam, a kék jó lesz a hálóba, a barna a nappaliba, a régebbi piros, pedig a gyerekszobába. De nem így lett, a kék került a nappaliba.

Készült egy tv a kandalló fölé.

A barna szőnyeg a konyhába került, azért mert olyan kellemes színhatása van tőle a konyhának.

Kész lett a tolóajtó. Azon még fogok dolgozni.

 A terasz mögött látható az új lépcső.

 

Kibővült a ház egy rendelővel, mivel Lénához és Danielhez sok páciens becsönget. Most már nem a nappaliban fogádják őket. Hamarosan nyit a magánpraxis. A rendelőbe eddig elkészült két szék, ágy és gyógyszeres szekrény.

 Kezdődhet a rendelés!

 

Még pár fotó a házról.