- Kértek kávét? - kérdezte Léna.
- Neked van kávéd? Életmentő lenne most pár korty. - mondta Peti.
- Bizony, tele a termosz. Szendvicseket is csomagoltam.
- Én éhes vagyok. - Mondta Audrey.
- Lehajtok a következő pihenőnél és akkor tudunk enni, inni. - szólt Peti.
- Az jó lesz.- mondta Daniel.
A kis csapat megállt a legközelebbi pihenőnél.
- Itt nagyon hideg van, jól fog esni a kávé.
- Jó meleg, imádlak Léna!
Ettek, ittak és folytatták útjukat.
- Dani, beírod a navigációba a címet, nem akarok eltévedni.
- Igen, pillanat.
A következő útkereszteződésnél, forduljon jobbra...
- Megérkeztünk, ez az a ház. A tulaj mondta, hogy itt vár minket.
- Üdvözlöm önöket! - Fogadta őket a tulaj.
Dani és Peti összesúgtak.
- Csinos.
A hölgy körbevezette őket a házon, elmondta a házirendet, majd átadta a kulcsokat.
- Jó pihenést!
Elköszönt és már ott sem volt.
- Jó meleg van bent.
- Mit fogunk enni? - kérdezte Audrey.
- Ugye nem mi fogunk főzni? - kérdezte döbbenten Léna.
- Nem. - vágták rá egyszerre a fiúk.
- Reggel egy bácsi fog hozni, friss pékárút, tejterméket és felvágottakat. Az ebédet a tulaj anyukája főzi. Vacsora pedig a helyi étteremben lesz, nincs innen messze. A hűtő pedig fel van töltve mindenféle finomsággal.
- Szuper! Micsoda szervezés! Le a kalappal srácok!
- Igyekeztünk! - mosolygott Dani és Peti, majd büszkén kihúzták magukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése