2024. március 17., vasárnap

Léni mesél... Újra

Sziasztok! Mindjárt itt a nyuszi! Ti hisztek abban, hogy a nyuszi ajándékot hoz? Én igen! Azt is tudom, hogy ő maga tojja az ajándékokat. 
Szóval, az én nyuszim most elbújt.  Itt van az ágy alatt.
Bemutatom nektek Nyúl Pétert. Úgy hívják mint a bácsikámat. A nyuszi is Péter.  " Hová mész te, kisnyulacska..." Na, gyere ide szépen! Hoztam neked répát. Gyere már ki, oda ne bogyózz!
Hol is kezdjem a mesélést...
 A suli még mindig uncsi. A tesóim pedig nagyon fárasztóak. Már várom a tavasziszünetet. Anya és Apa folyton csak a kórházról beszélnek, folyton csak a munka. Bébisintérünk nincs, Audrey és Peter vigyáznak ránk. Volt egy bébisintér, de hamar elmenekült tőlünk. Mondjuk tettünk róla, hogy ne szeressen meg minket. Képzeljétek, játszottam színházban! Az úgy történt, hogy az egyik gyerekszereplő beteg lett, előadás közben. A Hókirálynőt játszották. Audrey játsza a Hókirálynőt.
Mutatok róla fotókat. Én Gerdát játszottam. 
Az történt, hogy az igazi Gerda beteg lett, fájt a torka, a feje, lázas volt. Peter nem volt bent a színházban. Telefonáltak neki és apának is. Sikerült Gerdát összerakniuk annyira, hogy végig tudta játszani a darabot, csakhogy aznap esti előadás is volt. Így jutottam én az eszükbe. Apa értemjött a suliba, Anyával és Audrey- val tanultam a szöveget és megtanultam figyelni a súgóra. Volt egy próba és este én voltam Gerda.
Utána még több előadás is volt és azóta kettőzve játszuk. Egyik nap én, másik nap az igazi Gerda.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése