2018. október 30., kedd

Otthon voltunk

Ha emlékeztek még arra, mikor bemutattam nektek Rómeó és Júlia babámat, írtam, hogy apukám szülőfalujából érkeztek. Mindenszentek alkalmából ott jártunk és vittem magammal Rómeót és Júliát. Itthon megbeszéltük, ha szép idő lesz, akkor elsétálunk a romtemplomhoz is. 
Egyébként szakadt az eső. Mikor apukám gyerek, fiatal felnőtt volt, a templomrom még nem rom, hanem egy templom volt. Ők pont mellette laktak. Nagymamám pedig a templomban volt harangozó. Szóval a mai sétánk egy kis nosztalgia volt. Több mint húsz éve nem jártunk arra.











Rengeteg történetet hallottam a templomról. Rengeteget játszottam a romok között. Sokszor megpróbáltunk körbesétálni a falak tetején. A mai napig szeretem, mikor apu mesél régi történeteket. Ma is megtudtam, hogy hol volt a csigalépcső, ami a toronyba vezetett és, hogy hol volt a kripta.

  Ha kutakodok a neten a templomról mindenhol ugyanazt a szöveget találom. Itt olvashattok róla. Sajnos fotót csak egyet találtam a templomról.


Apu, mikor már tudták, hogy le fogják bontani, körbefotózta, ezek a fotók sajnos  nicsennek meg, mert mamám odaadta azoknak az embereknek akik egy múzeumtól jöttek, persze ígéret volt, hogy visszaküldik.  Ha végigolvasom a leírtakat, hogy az ott lakó népek széthordták, hát úgy elképzelem, valóban volt olyan ember aki egy régi templomból fog egy két darabot és házat épít magának belőle? Ugye, hogy nehéz ezt elhinni? Na ezt csak azért írom, mert én egészen máshogy hallottam erről... De, hát ez van leírva mindenhol, akkor biztos úgy is volt.
Elég is a sok szövegből, mutatom hol járt ma Rómeó és Júlia. Kicsit megáztak.









2 megjegyzés:

  1. Sajnálom, hogy ilyen sorsa lett ennek a szép templomnak! Én is szeretem hallgatni a régi történeteket helyekről, épületekről, és ha még valamennyire kötődése is van hozzá az embernek, vétek nem leírni vagy valamiképp megörökíteni az utódok, vagy egyáltalán a jövő számára. Úgyhogy külön értékes, hogy ezt a posztot elkészítetted! Érdekes egyébként, hogy nekem meg a nagypapám volt harangozó, illetve volt egy kis helyisége a Lehel téri templomban, ahol mindenféle kegyeleti tárgyakat árult.
    Úgy tűnik, Rómeóék is otthon érezték magukat a kőfalak között, nem meglepő módon! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a hozzászólásodat! Gondolkodtam rajta, hogy írjak-e egyáltalán valamit is, vagy csak a fotókat tegyem fel, de ahogy hozzáfogtam a posztot szerkeszteni, csak úgy jöttek a szavak.

      Törlés