Babaház papírból

Nekiálltam házikót készíteni a babáknak. Nem egy egyszerű dolog, pláne, hogy nekem olyan kell, amit össze lehet hajtogatni. Az alapjai már készen vannak. Sok-sok öntapadós tapétára van még szükségem ahhoz, hogy készen legyen, de úgy gondoltam, hogy megmutatom nektek, eddig mennyit haladtam vele. Annyiféle tapétát árulnak, hogy nem tudok választani, hogy milyenek legyenek a falak. Egy biztos, a nappali meggyszín lesz, világos téglamintás mozaikokkal. Ahogy haladok, úgy fogom nektek bemutatni a házikómat. Remélem egyszer csak elkészülök vele!

Vény nélkül... 4. Rész

Másnap Daniel teniszezni ment, régi jóbarátjával, Ádinnal. Régebben, mikor még egyetemisták voltak, gyakran lejártak a teniszpályára.

-Daniel, te semmit nem változtál, még mindig jó formában vagy!

-Mi az, hogy még mindig? Ádin, nem vagyok olyan öreg, hogy ezt mond! Viszont, te öregem, megváltoztál!

-Micsoda? Ezt, hogy érted?

-Á semmi!

-Daniel, te ugratsz!

-Na jó, vicceltem!

-De mesélj, mi van veled? Apa mondta, hogy elváltál!

-Hagyjuk, nem jó róla beszélni! Teniszezni jöttünk!

-Bocs, nem akartalak faggatni!

-Megcsalt, elvett tőlem mindent! A házat, a kocsit, szóval mindent!

-És, most hol laksz?

-Anyám régi házában! Na, erre nem tudta rátenni a kezét Helga!

-Akkor, te Léna szomszédja vagy! Amúgy, panaszkodott rád!

Igazán? A szomszédom? Panaszkodott? Ha-ha-ha!

-Fú, nagyon elszaladt az idő! Most mennem kell, este ügyelek! Jó volt újra teniszezni!

Daniel, elgondolkodott azon amit Ádintól megtudott. -A szomszédom! Na, ne! És még pletykás is, de nem baj, majd én leszoktatom róla!

Daniel, csak a klinikán tudta meg, hogy Lénával együtt lesz ügyeletben. Nem számított rá. Léna tudta és minden baja volt tőle. -Hogy fogom kibírni? Egy dolog vigasztalta csak, ha vége az ügyeletnek, két kétig a kórház közelébe sem jön, ugyanis, nyaralni megy a tengerhez. Nagyon húzós volt a nyár, így nem tudott elmenni nyaralni, de most bepótolja. -Csak ennek az éjszakának legyen vége! Utána csomagolok és irány a tenger, napfény, fálmafák!

Léna úgy gondolta, gyorsan nekilát a munkának, áttanulmányozza a súlyosabb eseteket.

-Ezt a meglepetést kollegina! Együtt ügyelünk! És mit hallottam? Panaszkodunk, panaszkodunk?

-Magánakisszépjóestét, Dr. Petrov!

-Hosszú éjszakánk lesz, Léna!

Vajon mi fog történni az ügyelet alatt?

Vény nélkül... 3.rész

Az első napja Danielnek elég jól telt. Kellő képpen elfáradt ahhoz, hogy este jól kialudja magát. Érdekes, hogy az új élmények nem kavarták fel és szinte azonnal el tudott aludni.

Másnap reggel George, Lénát és Danielt megbeszélésre hívta, egy komplikált eset kapcsán.

-Azért hívtalak benneteket, hogy ismertessem veletek egy komplikált eset részleteit és egyben megkérjelek benneteket arra, hogy aszisztáljatok nekem a műtétnél.

Daniel nagyon megörült és egyből tanulmányozni kezdte az esetet. Léna is szereti a kihívásokat és boldog volt, hogy George ekkora bizalmat szavazott neki.

Léna furcsának találta, hogy Dr. Petrov egy szót sem szól hozzá és kedvességből megkérdezte tőle, hogy: -Hogy van, Dr.Petrov? Daniel úgy tett, mint aki meg sem hallja, majd megszólalt.

-Miért kérdez olyat, amire nem is kíváncsi? Ha most azt mondanám önnek, hogy van egy kis problémám, üljünk már le és beszélgessünk egy kicsit, biztos nem érdekelné és furcsán nézne rám. Mert erre sem az idő és sem a hely nem alkalmas! Úgyhogy azt mondom, amit hallani szeretne! -Köszönöm, jól vagyok! De a későbbiekben kérem, tartózkodjon az ilyen, felületes kérdésektől!

A műtét, hosszú és nehéz volt. George nagyon ügyesen megoldott mindent. Léna figyelte Daniel profizmusát és a tekintetét. Olyan érzése volt, mintha látta volna már valahol! De hol? Danielnek is feltűnt Léna ügyessége és probléma megoldó képessége. George nagyon elégedett a fiatal kollégák munkájával!

Egy valami azonban, nagyon zavarta Lénát, Daniel bunkósága a műtét előtt. Mikor ketten voltak a vizsgálóban, Daniel tovább folytatta monológját Léna felé.

-Kedves kollegina, na ezt nem néztem ki magából! Minden elismerésem, ügyesen aszisztált George-nak! Ha nem látom, el sem hiszem! Egyébként, ha csak úgy szembe jött volna velem a folyosón, lehet, hogy még azt sem néztem volna ki magából, hogy nővérke, esetleg beteghordó, de ahhoz túl véznácska. Úgyhogy, csak gratulálni tudok!

Léna, inkább elszámolt magában háromig, mert attól tartott, hogy még a végén, jól nyakon csapja Dr. Petrovot a fonendoszkóppal. Nehéz volt neki visszafognia magát.

Horgoltam egy kicsit

A napokban pici ruhákat horgoltam, Krissy baba méretében. Kaptak a babák egy-egy kisruhát, bugyit, cipőt, kisfelsőt. Végre elkészültem egy díszpárnával is! Szeretnék még, egy párnát és ágytakarót is horgolni, de először egy ágyat kellene készíteni. Pár hónapja, el sem tudtam képzelni, hogy valaha is meg tudok tanulni horgolni!

Vény nélkül... 2. rész

A klinikán mindenki arról beszél, hogy George, új főorvost hoz a belgyógyászat élére. Mióta Tom elment, nincs rend az osztályon. A csajok, mármint Léna, Delfy, és Jázmin nagyon elengedték magukat. A munkájukra nincs panasz, mind a hárman kitűnő szakemberek de, ha van pár perc szünet, máris dumcsiznak. És, hogy miről? -Hát, hogy ki kivel, hol, mit, csinál? Na jó, ennél sokkal összetettebb a dolog! Más osztályokról is sokszor lógnak ott a doktorok, szóval népszerűek a csajok.

George, nem tagadja, hogy azzal a szándékkal hívta az osztály élére fiatal kollégáját, hogy rend legyen a csajok között.
Dr Petrov ma kezd és már nagyon izgatott. Kifejezetten örült, mikor George felhívta telefonon és meginvitálta osztályvezető főorvosnak a klinikájára. Rezidens korában, George volt a mentora, később jó barátok lettek. Daniel pár hete vált el, most végre maga mögött hagyhatja a múltat. Megfogadta, soha egy nő sem használhatja ki mégegyszer.
Mikor megérkezett a klinikára, mindenkit olyan kedvesnek látott. George nagy örömmel fogadta és egyből be is mutatta a lányoknak, új főnöküket.

-Jó reggelt, kedveseim! Hoztam nektek valakit!

Hello George!- köszöntek a lányok. Majd, kíváncsi tekintettel Danielre néztek.

Daniel ettől nagyon furcsán érezte magát és illedelmesen bemutatkozott.

- Jó reggelt! Dr Daniel Petrov vagyok.
Elsőre unszinpátiát érzett és mégis örült, hogy itt lehet. Úgy tűnt neki, mintha nem is George és a doktornők lennének vele egy légtérben, hanem Charlie és az ő angyalai.

Vény nélkül... 1.rész

(Úgy döntöttem, hogy én is belevágok a történetírásba! A címe: Vény nélkül... Fogadjátok szeretettel!)
A történet egy kis városkában játszódik. A város neve: Babaliget. Mivel sok doki lakik a városban, a rangidős, Dr George Heart (kardiológus), megalapította a város klinikáját. Régi nagy vágya volt egy saját kórház, fiatal, tehetséges orvosokkal.

Most nézzük a történet főszereplőit.
Dr Daniel Petrov belgyógyász főorvos.

Jelenleg, független pasi, a nők csúnya játékot űztek vele. Három csúfos kapcsolaton van túl. Nehezen barátkozik, kicsit undok, kicsit rideg, a mosoly csak álarc. Vajon lesz még olyan nő az életében, aki fel tudja olvasztani jéggé vált szívét?... George, azzal a szándékkal hívta a klinikára dolgozni, hogy „Majd Dr Petrov rendet tesz!” Mert bizony nehéz parancsolni a cserfes doktornőknek az osztályon.

A másik osztályvezető: Dr Edrik Komoróczy plasztikaisebész. Imádja a nőket. „Mindegy, csak szőke legyen!”

George fiacskája: Dr Ádin Heart gyermekgyógyász. Jelszava: „Ezt Apa jobban tudja...”

A szájsebészet vezetője: Dr Alan Sherwoodfogszakorvos-szájsebész. Ő a város kedvenc fogorvosa.

Simba babák

Borókának megígértem, hogy bemutatom az én Simba gyűjteményemet. Van közöttük fiú, lány, szőke, barna (a szőke pasit nem találtam meg), tini, gyerkőc, bébi és újszülött. A kedvenc pasim a fekete hajú, gumi lábú, őt lefotóztam külön, ruha nélkül.

Családi fotók

Együtt a Heart Family! Anya, apa, gyerekek, nagyszülők, unokatesók, kisbarátok!

Az „igazi” Heart Family apuka

(Nagyon nehezen működik most nálam a blogger! Nem tudom mi van vele, pár napja nem enged írni.) Megérkezett a héten hozzánk az igazi Heart Family apuka, most csak egy képet töltöttem fel róla. Adéltól kaptam egy álruhás apuka babát, jól becsapott minket, szerintem, ha nem ilyen babával játszottam volna kiskoromban, akkor nem is jövök rá. Most annak örülök, hogy Adél barátnőmtől kapott Ken baba a másik nagy vágyam volt, vagyis egy világosbarna hajú, régi típusú Ken babát, már évek óta nagyon szerettem volna, így két kívánságom teljesült! :)

Ketten

Na, ki ő?

Lehet találgatni, hogy kit vár Mary-Kate pizzával és lufival? IGEN! Ashley-t!

Mary-Kate nagyon megörült, mikor megtudta, hogy Ashley is ideköltözik! Hát még én, leírhatatlan örömet éreztem, hiszen ez a két baba volt az, amiről azt hittem, hogy nekem sosem lesz! Ashley és Mary-Kate sokat dumcsiztak, pizzát ettek. Mikor már mind a ketten elfáradtak, Ashley ki szerette volna pakolni a táskájából a sok, nehéz cuccot. Mary-Kate, felajánlotta Ashley számára a kisszekrényt. Ám ekkor, nem várt esemény történt, ugyanis Mary-Kate, telepakolta mindenféle kacattal a szekrénykét. Minden kiborult, Ashley is! Micsoda fogadtatásban volt szegénykémnek része! Azt nem tudom, hogy Mary-Kate direkt pakolta-e tele a szekrényt, de oda sem nézett, mikor Ashley kinyitotta.

Én megszólalni sem mertem, mikor megláttam a sok kacatot. Nagy csend lett, vártam mi fog történni. A két csaj egymásnak esett, de nehogy azt gondoljátok, hogy összevesztek! Nevetgéltek és bohóckodtak egész este!