5. Házassági évforduló

Ünnepnapra ébredt a Petrov házaspár, ugyanis ma öt éve, hogy kimondták a boldogító igent.
-Szép jó reggelt! Ébren vagy?
-Neked is jó reggelt, Életem!
-Már öt éve, Lénus! Emlékszel?
-Olyan mintha ma lett volna! Emlékszem végig attól paráztál, hogy hamarabb jön a baba.
-Benne volt a pakliban, a kórházban még fogadtak is rá!
- Tényleg, ezt már el is felejtettem! -Nevetett Léna.

 - Soha nem felejtem el azt a napot, mikor George bemutatott téged! Az új osztályvezető!
-Meglátni és megszeretni! -nevetett Dani.

 -És az első ügyelet!
- Mikor rám nyitottad az ablakot...
-Felejthetetlen éjszaka volt!
-Lénire gondolsz?
Ezen mind a ketten jót nevettek .

-Utána eltűntél, hetekig nem láttalak.

-Nyaralni voltunk, Kayla és én a tengernél. Hoztam neked egy csigaházat, de kinevettél.

 -Utólag bánom! Ne haragudj!

 - Hogy képzelem, még hogy a tenger hangja... Olyan mufurc voltál!

-Azután közölted, hogy babánk lesz!

-Te pedig megkérted a kezem!

 -Egyszerre vártuk a babát és szerveztük az esküvőt.

 -Jól meggyűlt a bajod a babaággyal!

-És a családi események! A lányok keresztelői.

 -Szülinapok!

 -Az első közös karácsony!

 -És mikor kutyust kaptam tőled, pont az egyik évfordulónk volt!

-Annyira hiányoztál, mikor Afrikába mentél!  Olyan egyedül voltam!

 -Készülődünk?
-Igen, akartam is mondani, hogy itt az idő!

"Legyen tanúnk az ég,
a Nap, a Hold és a csillagok,
a csillagokba jegyezzék
föl ezt a percet!

Tiszta szerelmedért
vártam mindig az új napot.
Vártam a hűség üzenetét,
hisz egymásnak rendelt minket az ég!
 És minden teremtmény,
amely itt az áldott Földön él,
legyen tanúnk az ember,
boldogságra termett.

Fogadom azt, hogy jóban-rosszban
veled leszek és el nem hagylak,
fogadom, hogy a sírig szeretlek,
csókom pecsétjét viseli ajkad.

Fogadom, bármit hozhat az élet,
földi hatalom, élő ember,
se idő, se távolság, közénk nem állhat,
szeretlek, örök szerelemmel!

Legyen tanúnk az ég,
a Nap, a Hold és a csillagok,
a csillagokba jegyezzék
föl ezt a percet!

Szívünk kívánja még
a szelíden békés holnapot
végre a hosszú türelemért,
jutalom vár és megáld az ég!

És minden teremtmény,
amely itt az áldott Földön él,
legyen tanúnk az ember,
boldogságra termett."