-Anya, esik a hó! Mikor jönnek az angyalok? Mikor vacsorázunk? Mikor lehet kibontani az ajándékokat?
2021. december 25., szombat
Karácsony Petrovéknál
-Anya, esik a hó! Mikor jönnek az angyalok? Mikor vacsorázunk? Mikor lehet kibontani az ajándékokat?
2021. december 18., szombat
2021. október 28., csütörtök
Ajándékot kaptunk
Meglepetés csomag érkezett, tele kincsekkel. Köszönjük szépen, Bogi!
Daniel felcipelte a hálóba a csomagot.- Hogy tetszik?
- Most mi a baj? Miért húzod el a fejed?
2021. október 8., péntek
Vény nélkül... Egy hosszú nap Petrovékkal 2.rész
Léni és Daniel egy kicsivel hamarabb értek haza, mint Lénáék. Dani felcipelte Lénit a nappaliba.
- Ha kell valami szólj, legalább 48 óráig nem állhatsz rá a lábadra!
- Nincs is olyan, hogy 48 óra! Csak 24 óra van, egy nap 24 óra. Vagy a te órád Apa, mér 48- at?
- Akkor két napig, ha így jobban tetszik. És szólj, ha kell valami!
- Tőled nem kell semmi!
- Ó de jó! Emlékezz majd erre a mondatodra, mikor kamasz leszel és majd azzal jössz, hogy hagy maradjak még egy órát, vagy vedd meg azt a farmert, telcsit, táskát... Apa! - nevetett Dani.
Léni csak puffogott.
- Egyébként, te hányszor akarsz még kikötni a balesetin? Már ez a harmadik és még csak hét éves vagy. Most kezdted az iskolát, de máris lógsz. Már másodjára írhatom neked az igazolást. Egy hét pihenő megint, vagy kettő...
- Nem is lógok!
Közben hazaértek Lénáék is.
-Sziasztok!- szaladt Nilka a nappaliba.
Léna és Adorján is felértek a nappaliba. Adorján elaludt. Elfáradt az uszodában.
- Sziasztok! Mi ez a gyászos hangulat? Léni, mi történt a lábaddal?
-Kiesett a bokám.
- Kificamodott- szólt Dani és folytatta: -De már minden rendben van. Visszatettem.
Daniel elmesélt mindent. Léni, csak hallgatott. Léna nem tudta, hogy sírjon, vagy nevessen.
- Léni, te tényleg megharaptad a mentőst?
- Engem is, meg is csikart. - mondta Dani.
- Szegény kicsikém, biztos nagyon meg voltál ijedve! Dani, miért nem vigasztaltad meg? Miért nem bíztad az ellátását egy kollégára? Te pedig apaként mellette lettél volna.
- Eszembe sem jutott. Jobb volt ez így, még a kórházban híre ment volna, hogy a lányunk egy Maugli. -viccelődött Dani.
- Nem vagyok Maugli!
Léna megpuszilgatta Lénit. Léninek is jobb kedve lett, de azért kijelentette, hogy ő nem szereti Apát, a tanárnénit sem, Albertet sem.
- Mi lesz a vacsora? - kérdezte Dani.
- Amit szeretnél.-mondta Léna.
- Nekem jó a szendvics, ha gondolod készítek párat. - szólt Dani.
- Megcsinálom én, kérsz forró csokit is?
- Igen, Cicám! - vágta rá Daniel és már oda is hajolt Lénához.
- Léna megcsókolta Danielt. - majd megszólalt kuncogva.
- Te mit értettél Daniel, hogy mit kérdeztem?
- Hogy kérek- e forró csocsit!
-Nem azt mondtam.- Nevetett Léna, de a nevetéstől alig bírta folytatni.
- Azt kérdeztem, hogy kérsz- e forró csokit!
Dani is jót nevetett.
- Azt is kérek. - mondta.
- Rendben, akkor készítek szendvicseket és lesz forró csocsi és csoki is. Te addig nem vinnéd ki Nilkát a kertbe, kicsit rohangálni. Mondta az óvónéni , hogy délben sokat aludt. Fáraszd már le egy kicsit!
- Oké! Megyünk játszani Níla?
- Igen, Apa!
- Szedjetek már pár színes falevelet Léni házijához! És öltözzetek melegen! Kint fúj a szél!
- Ezek a falevelek jók lesznek? Szerinted, Nílus?
- Szépek! Szedd le Apa!
-Nézd csak! Eper! Októberben.
- Megeszem!
- Jó, egy kicsit megtörölgetem és megeheted!