Audrey és Peter

Másnap megérkeztek a próbára a művészek. A hívóból az ügyelő hangja hallatszódott.

- A nagyszínpadon megkezdjük a próbát, az összes szereplőt kérem a színpadra.

Audrey és Peter a színpadon futottak össze. 

- Szia! - Intett Audrey-nak Pet.

Audrey visszaintett és rámosolygott Peter-re.

A rendező elmondta a próba menetét és, hogy aki nem játszik az első felfonásban az hazamehet.

Elkezdődött a rendelkező próba. Jelenetenként be lett állítva ki merről jön be, merre távozik, közben mindenki kezébe szövegkönyv , egyesek jegyzetelnek, a súgó hangosan súg, az ügyelő  jegyzetel, a rendezőaszisztens írja a jelenetbeosztásokat. Kívülről egy hatalmas káosz az egész folyamat. Audrey és Peter két szót sem tudnak egymással váltani. 

- Akkor mondom, hogy lesz. Sötét...Ádám és Éva már bent vagytok a színpadon mikor ...

Így jó, akkor most fényt kérek, lassan húzzátok fel a fényt.

Középen a tudás és az örök élet fája, kérek ide valamit jelzésnek, most ez lesz a fa.

A próba lassú és vontatott volt. 

- Próba után ráérsz? - Kérdezte Peter.

- Igen, csak be kell ugranom a szabótárba, hogy levegyék a méreteim.

- Nekem pedig hangképzésem lesz, csak 20 perc, ha megvársz fagyizhatnánk utána. 

- Rendben, akkor tali a próbatáblánál.

"-S te, Lucifer, hallgatsz, önhitten állsz, Dicséretemre nem találsz-e szót, Vagy nem tetszik tán, amit alkoték? "

Próba után Audrey ment a varrodába, Peter pedig énekórára.

- Nagyon jó, jó a támasz és most lágyan engedd a levegőt áramlani.

- Tavasz után jön a nyár meg az ősz meg a tél. - Énekelt Peter és közben csak Audrey- ra tudott gondolni.

- Úgy érzem van egy kis rekettség a hangodba. Nem fáj a torkod mikor énekelsz?

- Nem fáj. 

- Azért pár napig vigyázz a hangodra és öblögesd a torkod szódabikarbónás hársfateával.

- Oké. Úgy lesz. 

Peter és Audrey is végeztek és mentek fagyizni, Peternek eszébe sem volt mit mondott az énektanár.

Folyt. köv.