Drikabarbi

Próba után az úticél a fagyizó volt. - Úgy hallottam, hogy itt nagyon finom kézműves fagylaltok vannak. Gyere Cicám. Voltál már itt? - Még nem, de nagyon hangulatos hely. Melyik fagyi a kedvenced? - Mindet szeretem. A klasszikus fagyikat, csoki, vanília,  gyümölcsös is jöhet.- Mondta Peter. - Én is így vagyok ezzel. - Sziasztok! Mit adhatok? - Mindjárt választunk. Nekem meg is van! Egy nagy adag eperfagyit kérek, kehelybe. - Nekem is az lesz! - Szólt Audrey. - A hölgynek kérünk bele olyan kis unikornis szarvacskát is! -Mondta Pet. - Rendben, üljetek le, majd kiviszem. - Itt jó lesz? -Mesélj addig valamit magadról! Mit tervezel a nyárra? Mindjárt itt a nyáriszünet, már csak a héten dolgozunk, évadzáró és jön a vakáció! - Nincs sok tervem, kipihenni az évadot, élvezni a napsütést. Neked milyen terved van? Játszol nyáron? - Lesz pár előadásom, meg ugye ott van a rendelőm is. - Mikor szoktál rendelni? Hogy tudod ez...

Másnap megérkeztek a próbára a művészek. A hívóból az ügyelő hangja hallatszódott. - A nagyszínpadon megkezdjük a próbát, az összes szereplőt kérem a színpadra. Audrey és Peter a színpadon futottak össze.  - Szia! - Intett Audrey-nak Pet. Audrey visszaintett és rámosolygott Peter-re. A rendező elmondta a próba menetét és, hogy aki nem játszik az első felfonásban az hazamehet. Elkezdődött a rendelkező próba. Jelenetenként be lett állítva ki merről jön be, merre távozik, közben mindenki kezébe szövegkönyv , egyesek jegyzetelnek, a súgó hangosan súg, az ügyelő  jegyzetel, a rendezőaszisztens írja a jelenetbeosztásokat. Kívülről egy hatalmas káosz az egész folyamat. Audrey és Peter két szót sem tudnak egymással váltani.  - Akkor mondom, hogy lesz. Sötét...Ádám és Éva már bent vagytok a színpadon mikor ... Így jó, akkor most fényt kérek, lassan húzzátok fel a fényt. Középen a tudás és az örök élet fája, kérek ide valamit jelzés...

Daniel és a gyerekek hazamentek. Audrey és Peter ismét kettesben maradtak. - Nekem már haza kell mennem.- Szólt Audrey. -Este el jössz velem Daniékhoz vacsorázni? - Nem is tudom. Lehet róla szó. - Akkor most hazaviszlek és estefelé érted megyek. Jó lesz így? - Jó, igen. Várni foglak! Így is történt, Audrey hazament, Peter pedig este beugrott érte és átmentek Lénáékhoz vacsorázni. Audrey és Léna hamar összebarátkoztak. A vacsora nagyon jól sikerült. Kellemes hangulatban beszélgettek.  - Na végre, kettesben vagyunk! - Szólt Audrey és megcsókolta Petert. - Hoppá! Én Daniel vagyok! De akkor mostmár tegeződhetnénk is. Finom ez az epres szájfény. Audrey zavarba jött, a szituációt csak tetézte, hogy Peter és Léna visszajöttek a konyhába. Dani még mindig a karjaiban tartotta Audrey- t. - Ti mit csináltok? - Kérdezte Léna. - Letegeződtünk. - Nevetett Dani. - Ugye nem az amire gondolok? - Szólalt meg Peter. ...