Drikabarbi

 Meglepetés csomag érkezett, tele kincsekkel. Köszönjük szépen, Bogi! Daniel felcipelte a hálóba a csomagot. -Mennyi minden van itt! - Nézd Dani, milyen szép táskák! - Lénus, ezt nézd! Fülbevaló! - Ó, de szép! - Milyen kár , hogy nincs kilyukasztva a fülem! - Azon könnyen segíthetünk! - Lénus, kilyukasszam a füled?  - Komolyan kérdezed? - Miért, úgy nézek ki mint aki viccel? - Pont úgy! Dani hóember. -Nem viccelek, átszúrom a füled. - Nagyon szép, biztos jól állna neked. - Hogy tetszik? - Nagyon! -Nagyon jól áll neked a fülbevaló! - Hozom a táskám. Egy injekciós tűvel kilyukasztom a füled. - Berajzolom, lefertőtlenítem és átszúrom. - Most mi a baj? Miért húzod el a fejed? - Dani, inkább nem szeretném! - Oké! De nem kell a sarokba bújni! - nevetett Daniel 

 Léni és Daniel egy kicsivel hamarabb értek haza, mint Lénáék. Dani felcipelte Lénit a nappaliba.  - Ha kell valami szólj, legalább 48 óráig nem állhatsz rá a lábadra! - Nincs is olyan, hogy 48 óra! Csak 24 óra van, egy nap 24 óra. Vagy a te órád Apa, mér 48- at? - Akkor két napig, ha így jobban tetszik. És szólj, ha kell valami! - Tőled nem kell semmi! - Ó de jó! Emlékezz majd erre a mondatodra, mikor kamasz leszel és majd azzal jössz, hogy hagy maradjak még egy órát, vagy vedd meg azt a farmert, telcsit, táskát... Apa! - nevetett Dani. Léni csak puffogott. - Egyébként, te hányszor akarsz még kikötni a balesetin? Már ez a harmadik és még csak hét éves vagy. Most kezdted az iskolát, de máris lógsz. Már másodjára írhatom neked az igazolást. Egy hét pihenő megint, vagy kettő... - Nem is lógok! Közben hazaértek Lénáék is. -Sziasztok!- szaladt Nilka a nappaliba. Léna és Adorján is felértek a nappaliba. Adorján elaludt. Elfáradt az uszodában. - Sziasztok! Mi ez a gyászos hangulat? ...

 Szokásos hétköznapi nap. Níla oviban, Léni suliban, Dani a kórházban, Léna és Adorján babaúszáson vannak. Dani éppen kimosakodott egy hosszú operáció után, mikor Ivett nővér loholt utána. - Doktor Úr! - szólt Daniel után a nővér. - Parancsol, Drága! De miért fut utánam?  - A mentő útban van egy bokaficamos sérülttel, fogadja a Doktor Úr? - Persze, vigyék a hármasba, jövök én is mindjárt! Mire Dani a hármas kezelőhöz ért a páciens már ott volt. Hatalmas nyüzsi hallatszódott ki. Ivett nővér átadta Danielnek a kartont.  -A sérültet is Petrovnak hívják, a Doktor Úr névrokona. - mondta Ivett. Dani benyitott a kezelőbe és meglátta Lénit amint egy mentőssel hadakozik.  Ott volt még egy idegen nő is. Dani sosem látta ezelőtt. - Jó napot!- köszönt Daniel. - Jó napot, Doki! Jó , hogy jön, én még nem találkoztam ilyen kislánnyal, mióta kimentünk érte az iskolához, nem tudok szót érteni vele. Nem tudtuk bekötni neki az infúziót, nem érti meg, hogy a fájdalmát akarjuk csillapít...

 Remélem nem únjátok még a klinikát? Mivel már nyolc éve írom a Vény nélkült, ennek örömére készülnek posztok a klinikáról. Ki emlékszik az első részre?  Itt  olvasható! Nagyon nehezen kezdtem hozzá, én nagyon jól emlékszem. Az első részben bemutattam pár dokit, köztük Danit és Edriket is, akik a mai részben is szerepelni fognak. Egyébként Edrik, igazi neve Jenő, ő volt az első Ken babám akit felnőttként vettem. Mikor indult a sztori akkor kapott egy új nevet, de nekem ő mindig Jenő marad.😊  Szóval Daniel, azaz Dr. Daniel Petrov konzíliumra hívta két kollégáját, Edriket és Dereket.  Derekre emlékszik valaki? Ő akkor debütált a sorozatban mikor Dani éppen nem dolgozott, mert el volt törve a lába és mikor kontrollra ment, pont kifogta az új kollégát.  Itt  olvasható a sztori! -Röviden ismertetem az esetet. A részletek itt vannak a mappában, majd nézzétek át. Egy 17 éves lányról van szó.  - Számítok rátok a műtőben is! - Edrik a helyreállítás részle...