Vény nélkül... A nagy kaland 2.

Léna és Kayla találkoztak a teniszpályán.
-Mesélj, mi történt? Miért vagy ennyire feldúlt? -Faggatta Lénát, barátnője.

-Hagyjuk! Először üssünk párat, mert olyan mérges és csalódott vagyok, hogy mindjárt felrobbanok.

-Megcsalt? Vagy mi a baj?
-Nem! Dehogy is. Csak nem mondta el... Azt hittem, hogy mi mindent meg tudunk beszélni. Erre Helentől kell megtudnom!

- Oké, Léna nyugodj meg! Mit tudtál meg Helentől?
- Van ez a misszió. Már egy hónapja tudja, hogy van. Érted Kayla? Egy hónapja nem mond róla semmit!
-Nem értelek. Milyen misszió?
-Afrikában. A misszió , Afrikában.
Léna zokogni kezdett.

-Ne sírj, nyugodj meg és meséld el érthetően, hogy mit mondott Helen?
-Azt kérdezte, hogy Daniel eldöntötte-e, hogy csatlakozik-e az orvosi misszióhoz, ami Afrikában van. Ketten hazajönnek és kimehet két doki. Vagyis Ádin és Dani.
Érted ezt Kayla?

-Most már értem. Daniel kiutazik és nem szólt neked.
-Nem tudom. Nem tudom, hogy utazik-e? Mivel velem semmiről nem beszélt. Ma is romantikus estét terveztünk, színház, meg vacsi. Egész héten ezt vártam, hogy kimozduljunk. Már annyira elegem van!
Kayla próbálta vigasztalni Lénát, de nem sikerült.
-Tudod mit Léna! Szedd össze magad, mert ilyen szemekkel nem mozdulhatsz ki este!
-Nem is megyek sehova!-Hüppögte Léna.

-Jajj, dehogynem mész! Színházba és vacsizni, meg a többi... Én vigyázok a csajokra! Te pedig jól fogod magad érezni!
-Na persze, mert az úgy megy! Csettintésre jól érzem magam.
-Szedd magad össze, beszélj Daniellel! Egy órátok van megbeszélni ezt az Afrika dolgot. Utána megyek a csajokért, ti pedig készülődhettek.

Mindeközben otthon.
-Léni, te ettél a rakott krumpliból?
-Igen!

-Finom? -Kérdezte Dani.
-Aha!
-Figyelj kicsim! Mit csináltatok ma anyával?
-Rakott krumplit.
-Azt látom, de azon kívül?
-Játszottunk, meg énekeltünk. Énekeljek neked , apa?
- Majd később. Inkább még mesélj!
-Itt volt Helen. Anya meg sírt, de azt mondta, csak belement a szemébe valami.

-Szóval Helen! Tuti mondott valamit Lénának.