Babák, történetek gyermekkoromból . . . 5. rész.
Kicsit sokat kellett várni a folytatásra, de végre elkészült. Ott tartottam, hogy most már volt nyolc babám és pár mütyür, időszerű volt, hogy babaházam is legyen. Már nem ülhettek a polcon, vagy bújhattak be a játékbabakocsiba csucsukálni. Nem is gondoltam, mikor belevágtam az emlékeim írásába, hogy ennyit kell majd pakolnom. Mert, ha megemlítettem a játékbabakocsit, akkor azt bizony meg is kell mutatni, mert még mindig megvan. Szóval, elő a létrát és irány a beépítettszekrény legfelső polca. Érdekes, még mindig emlékszem rá, hogyan kell összerakni. Imádtam a zöld színt, ezért zöld. Visszakanyarodva a babaházhoz, a farostlemez sikeresen megázott, a napon pedig elgörbült, az alapanyag tönkrement. Ekkor jött az ötlet, hogy van egy falábú puff és egy vékony vaslábú, támla nélküli szék itthon. Egymás mellé téve nagyon jól mutatott, a puff alacsonyabb volt a széknél, a szék lábainál volt egy kis összekötő váz, ahová be lehetett tenni egy kartont, így ké...
Szép esküvő volt!! Látszik, hogy nagyon sok munkád van benne, és harmonikus, szeretetteljes légköre van. Mondhatnám, én is jól éreztem magam ezen az esküvőn! :-)
VálaszTörlésKöszönöm Boróka a kedves szavakat! Remélem mások is kedvet kaptak egy kis Barbie lagzizáshoz és még olvashatunk róla más blogokon is!
Törlés