Vény nélkül...

 Miután Léna és Dani mindent átbeszéltek, Léna megcsörgette Jamest, hogy hazajöhetnek a gyerkőcök. A szuper nagybácsi úgy lefárasztotta a csajokat, hogy vacsi után egyből elaludtak. Csak Adorján nem volt álmos. Nagy játékban volt a kiskölyök! 

-Jajj, Dani! Hogy hasonlít rád!

-Kicsoda?

-A zsiráf! Dani, hát a fiad!

-Hallod mit mond anya?Olyan apád, mint ez a zsiráf!

-Arra gondoltam, holnap együtt tölthetnénk a napot!

-Szivecském, nekem be kell mennem a kórházba! Két műtétem lesz, hamar végzek a betegekkel!

-Na azt azért ne tedd, ne végezz velük!

-Látom vicces kedvedben vagy, Léna!

-Ezt most nem értem, George ki akar írni, de mégis műtesz?

-Van pár olyan páciens, akik ragaszkodnak hozzám.

-Értem! És mit szólsz James ötletéhez?

-Nem is tudom...

-Jajj, ha te már így beszélsz! Csak nem megtetszett az ötlete? Dani, ugye nem akarod elvállalni?

-Neeem...

-Akkor jó! Dani, furán nézel! Neked tetszik James ötlete? Te jó ég! Ugye neeeem?

-De, igen! Gondolj bele, milyen jól mutatnánk a színpadon! 

-Belegondoltam.

-De komolyan, olyan jó buli lenne!

-Nem is tudom, ha nagyon szeretnéd, tőlem...

-Nem viccelsz? Szólhatok James-nek?

-Szólj! Úgyis meg fogom bánni! -motyogta Léna.

-Ez remek! Egyébként mesélte James, hogy lesz egy meghallgatás, arra gondoltam, hogy énekelhetnénk valami  duettet a darabból! Holnap, szólok Ottónak, hogy hangolja fel a zongorát, már rég volt felhangolva. Felhívom Fruzsit is, hogy adjon nekünk pár énekórát! 

Dani nagyon lelkes lett, Léna rég látta ilyennek, ha másért nem már ezért megérte, hogy úgy döntöttek, belevágnak a színházi kalandba.