Drikabarbi: Vény nélkül...

Daniel ma felülvizsgálatra ment a kórházba. A készülődés nem volt zökkenőmentes. Léna próbálta nyugtatgatni.
-Nem kell félned, csak megröntgenezik és valószínű a varratokat is kiszedik.
-Na éppen ez az amit nem szeretnék, jó helyen vannak azok!
-Ne butáskodj már, Dani! Inkább azt mond meg, hogy veszel fel zoknit a törött lábadra?

-Biztos, hogy nem.
-Rendben, akkor öltözz és induljunk!

-Figyelj csak, Léna! Ugye nem tesznek rá gipszet?
-Nem tudom, nem hiszem, hiszen a velőűrszög belülről tartja a csontot.
-Nem fogom engedni, ha be akarják gipszelni és fél év múlva a velőűrszöget sem engedem kivenni!
-Majd meglátjuk, de induljunk már!
Végül odaértek a kórházba, időpontra mentek így nem kellett várakozni a röntgenre, de mivel George egy sürgős operációt végez a vizsgálatra várni kellett.
- Gyere, csücsülj le ide. Figyelj, Dani!

- Nem megyünk be addig az orvosiba? Kicsit beszélgethetnénk a többiekkel.
- Menjél csak nyugodtan én nem vagyok kíváncsi senkire! Ne sajnálkozzanak rajtam, ha mégegyszer meghallom, hogy a hóhért akasztják, hazamegyek.

-Nem hagylak itt. Kérsz egy nyugtatót?
- Hagyjál már, Lénus! Menj nyugodtan, jól el vagyok. Nem kell nyugtató, nem vagyok ideges.

-Akkor itt hagylak egy kicsit, tíz perc és itt is vagyok. Itt hagyom a telefonod és az ásványvizet.

Dani egyedül üldögélt a váróban.

Nem sokáig örülhetett a magánynak, egy nő érkezett a kisfiával.

-Szia! Te miért vagy itt? Én kontrollra jöttem.

-Szia! Eltört a lábam , azért vagyok itt.
- Mikor tört el a lábad?

-Ma van pont két hete.
-Engem két hete műtöttek és kiveszik a varratokat a hasamból. Szerinted az fáj?

-Remélem nem.
-Anya azt mondta, hogy nem fáj.
-Én nem vagyok abban olyan biztos.

-Akkor fájni fog? Anya szerint az semmiség. Hogy veszik ki?
- Dezinficiálják a bőrt, majd egy csipesszel megfogják a varratot, kicsit elemelik a bőrtől és egy ollóval elvágják. Enyhe húzásra ki is csúszik a varrat, utána ismét dezinficiálják, vagyis fertőtlenítik.
-Miért riogatja a fiamat? -Szólt a kisfiú anyukája, mérgesen.
-Bocsánat, csak válaszoltam a kérdésére.
-Csak nem maga az, Dr. Úr? - Lepődött meg az asszony.
-Meg sem ismertem szemüveg nélkül! Magával meg mi történt? Azt hittem a Dr. Úrhoz jövünk kontrollra.
-Volt egy kis balesetem. Nyílt törés.
-Nem mondja! Mikor?
-Két hete történt.
- Két hete műtötte a kisfiamat.
De mi történt?
-A baleset pont a fia műtétje után történt. A parkolóban nekem jött egy autó.
-Akkor azért nem láttuk a műtét után. Kérdeztük merre van, de senki nem mondta meg. Dr. Úr, akkor most a hóhért akasztják!
-Azt. -Mondta Dani.
Megérkezett George.
-Gyere Dani! Mindjárt kiszedem a varratokat!
-Először a kisfiú hagy menjen!
-Ők Ádinra várnak. Gyere, de csak óvatosan!
Dani bement a kezelőbe.
-Megcsörgetem Lénát.
De ebben a pillanatban Léna is visszaért.
-Jó, hogy itt vagy!
-Vetkőzz le Daniel és ülj fel az ágyra.

-Megnéztem a röntgened, minden rendben van. Tudod, hogy nagy szerencséd volt. A seb sem olyan vészes. -Közben George előkészült a varratszedéshez.

-Jajj, ne már George! Ne nyúlj hozzá, először kérek fájdalomcsillapítót!- Kiabált Daniel.

-Nem mondod, hogy érzéstelenítsem el? Ha körbeszurkálom jobban fáj, mint a varratszedés. -Méltatlankodott George.
-Nem kell szuri! Csak kend be valami fájdalomcsillapító géllel.