Oldalak

2018. szeptember 25., kedd

Vény nélkül... Léni négy éves

Reggel hazajött Léna a kórházból, bent aludt Danielnél. Mikor hazaért neki is kezdtek a lakás átrendezésének.


Léna , Kitty és Susanne szorgos pakolásba kezdett. George engedélyezte, Dani hazamehet a kórházból. Reggel nem volt láza és a hangulata is egész jó volt.
Edrik és Gellért megígérte, hogy segít a pakolásban.
-Először a könnyebb dolgokat vigyük ki a nappaliból. -mondta Léna és kihúzta a fotelt.
Kitty a kisasztalt kapta fel.
-Anyuka! Te hozd a párnákat, nehogy megemeld magad!
-Lénám, Lénám ...
-Mondtál valamit ?
-Anya, dobd a párnát!
-Gyere Léna, toljuk arrébb a kanapét
-Rendben!


Szépen haladt a pakolás. A kicsik is segítettek .


Közben megérkeztek a fiúk.
-Anyuka, bemutatom a fiúkat, Edrik és Gellért.


-Csókolom.- köszöntek a fiúk.
-Edrik plasztikai sebész, ő szépítette meg Dani lábát tegnap. Gellért pedig Dani rezidense.
-Üdvözlöm az urakat.
-Susanne pedig Daniel anyukája. Professzor  a Roxfortban. Ne haragudj, de ezt nem hagyhattam ki. Az orvosin professzor.
Ezen mindenki jót nevetett.
A fiúk lehozták az emeletről a franciaágyat, így Dani a saját ágyában fekhet.
 

 -Hogy lehet ilyen lépcsőn közlekedni, Lénám. Ez valami borzalom. Nem szeretem.
-Én sem szeretek sok mindent Anyuka!
-Mire célozgatsz?
-Én, semmire...


 









-Egyébként nem néztem ki belőled Lénám azt a diplomát a kandallón.
-Én sem nézek ki Anyukából sok mindent.
-Figyelj csak lányom, ha végeztünk a csajokat elviszem az állatkertbe.
-Az nagyon jó lesz! Léni imádja a zsiráfokat. Ha nem jön közbe a baleset a tortája is zsiráfos lett volna. Tegnap Danival még felhívtunk pár cukrászdát, de senki nem vállalta ilyen rövid határidőn belül.
Lassan minden a helyére került.
A csajok elmentek nagyival az állatkertbe, Léna pedig Danielért a kórházba.
-De jó újra itthon!
 -Gyere, feküdj le és pihenj egy kicsit.
 -Léna emlékszel, négy éve lettünk szülők.
-Persze, hogy emlékszem. Szeretlek, Dani!

Hazaért az ünnepelt, nagy volt az öröm!


-Aja , az összes eper az enyém, meg apucsikáé!
-Boldog szülinapot kicsi Lénim!

-Milyen volt az állatkertben?
-Nagyon jó! Láttunk majmot, oroszlánt, meg zsijáfokat! Apucsika, a zsijáfot nem hoztuk haza, de örökbefogadtuk nagyival.
-Igazán? Akkor most van egy zsiráfod?
-Igen, de ha megint mész Afrikába, ugye hozol egyet nekem. Szerintem beférne a házba.

-Apucsika, melyik lábad fáj?
-A bal.


 -Nézd csak milyen klassz babám van!
-Nagyon menő!
-Világít a sötétben. Ha akarsz, alhatsz vele.



6 megjegyzés:

  1. Fantasztikus lett ez a rész, mint mindig! (-: Nagyon szeretem a Petrov család történetét nézegetni-olvasgatni. Gyönyörű a lakásuk, és olyan jók a képek! (-:

    VálaszTörlés
  2. Kíváncsian várom a folytatás, hogy Anyós Meny viszony hogyan bonyolódik? Netán egy haza utazás megoldja a helyzetet?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előbb, vagy utóbb haza utazik anyós, de addig még boldogítani fogja Lénát.Vannak terveim vele.

      Törlés
  3. Na látom belejöttél az MTM helyzet beállításra. Hányszor dőlt el neked egy beállítás? Mert látom akad itt egypár olyan beállítás ami bizta nem elsőre maradt meg a lábán.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt nagyon jól látod! Bizony, hogy dőltek és, ha egy dőlt, döntötte az összeset és kezdhettem előlről... Sokszor csak pont egy pillanatig vannak talpon, ameddig lefotózom. Szerintem ismered ezt te is! Jobb eset, ha nem dobom el a telefont, hogy elkapjam a babákat mikor dőlnek.

      Törlés