Vény nélkül... Bukfenc

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Dani reggel elment dolgozni, Léna hotthon maradt a gyerekekkel. -De jó, hogy megtaláltalak George! Van pár aláírnivaló! Otthon Léna meg sem áll, egész nap a gyerekek körül sürög. Léninek remek ötlete támadt! -Az most már tuti, hogy innen lemegyek a deszkával! -Elkészülni, vigyázz...! -Anya, vigyázz, jövök! -Lééééni! Te jó ég! Léni nagy lendülettel elindult a lépcsőn, a deszka kicsúszott alóla, ő pedig zuhant egy hatalmasat. Lénának esélye sem volt elkapni. -Ne mozdulj, hagy nézzelek! Fáj valahol? -Aja! Ez ku..va jó volt! Ááá, ne nyúlj a kezemhez! -Nagyon fáj! -hüppögött Léni. -Nem szabad ilyet csinálni, nagyon megijedtem! Most bemegyünk apához a kórházba! -Nem akarok! -Én sem akartam, hogy legördeszkázz a lépcsőn! -De én akkor sem akarok menni! -Sírt Léni. -Níla, öltözz! Bemegyünk a kórházba! -Én nem megyek! -Nem tudlak kire hagyni! Öltözöl és jössz! ...