Dani hazaért a kórházból, nem volt túl boldog, aggódott a lába miatt, semmi kedve egy újabb műtéthez. -Szia, Édes! Megjöttem! -Szia! Úgy hiányoztál! Mesélj, mit mondott George? Mi ez nálad? Megvetted Léninek a babát! -Igen! Nílusnak is hoztam, kint van a kocsiban, ja és vettem egy nagy tököt! -Olyan furcsa voltál a telefonba! Mesélj már! -George nem volt ott. Kifogtam egy új dokit, azt mondta műteni kell, gyulladásban van. Írt antibiotikumot. Semmi komoly nem derül ki a röntgenből. Vettek vért, de hogy! Háromszor szúrta át a kezem az a Némber! A doki besegített neki, csak meg tudtak csapolni. Szurit is kaptam, meg egy köteg receptet. Egyébként rendesen féltem a dokitól. Képzeld, nem tudta még a nevem sem, de ezt meséltem a telefonba. -Ne ijesztgess már! Milyen gyulladás? A csonthártya, vagy valami szilánk? -Nincs szilánk, vagy nem látszik. -Bízzunk abban, hogy hatni fog a szuri és nem kell műteni! -Lénus! Te sírsz? -Igen, Dani! Annyira sajnállak! -Kicsicicám...