-Sziasztok! Kitty vagyok! Éppen utazom valahová. Pontosan nem tudom hová, mert még soha nem voltam ott. Elmúltam 16. A szüleim lemondtak rólam, nem ütöm meg azt a mércét, amit elvárnak tőlem. Ez az ő saruk, rólam lepereg minden. Kit érdekel, hogy ők mit akarnak, engem egész más dolgok érdekelnek. Még nem repültem egyedül sosem, furcsa, nem ismerek senkit itt és ahová megyek ott is csak egy embert fogok ismerni. Szóval, most magam mögött hagyok mindent. A barátokat, a sulit, a szüleimet. Na csapjunk a lecsóba, vár a nagybetűs élet! Tíz órával ezelőtt Petrovéknál. -Milyen hatalmasat rúgott! Érezted te is Léna?  -Á, dehogy is! Én nem éreztem semmit. -Pedig hatalmas volt! Megint rúgott. Most sem érezted? -Dehogynem. Daniel, nem tűnt fel, hogy engem rugdos. -Ne haragudj Lénus. De annyira várom már ezt a picilányt, hogy bele sem gondoltam. Ám ekkor megcsörrent Petrovéknál a telefon. Daniel hosszasan beszélt, a szülei hí...