Oldalak

2020. május 27., szerda

Vény nélkül... Bukfenc

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Dani reggel elment dolgozni, Léna hotthon maradt a gyerekekkel.

 -De jó, hogy megtaláltalak George! Van pár aláírnivaló!
Otthon Léna meg sem áll, egész nap a gyerekek körül sürög. Léninek remek ötlete támadt!
-Az most már tuti, hogy innen lemegyek a deszkával! 
 -Elkészülni, vigyázz...!
-Anya, vigyázz, jövök!
 -Lééééni! Te jó ég!
 Léni nagy lendülettel elindult a lépcsőn, a deszka kicsúszott alóla, ő pedig zuhant egy hatalmasat.
 Lénának esélye sem volt elkapni.
-Ne mozdulj, hagy nézzelek! Fáj valahol?
-Aja! Ez ku..va jó volt! Ááá, ne nyúlj a kezemhez!
 -Nagyon fáj! -hüppögött Léni.
-Nem szabad ilyet csinálni, nagyon megijedtem! Most bemegyünk apához a kórházba! 
-Nem akarok!
-Én sem akartam, hogy legördeszkázz a lépcsőn!
-De én akkor sem akarok menni! -Sírt Léni.
-Níla, öltözz! Bemegyünk a kórházba!
-Én nem megyek!
-Nem tudlak kire hagyni! Öltözöl és jössz!
-Nem akarok, nem akarok! Jéna, én nem megyek oda!
-Jajj, Nílka, ne félj Kicsikém, most nem lesz szuri! Rád sem fog nézni senki! Léni kezét meg kell röntgenezni! 
-Aja, az mi? Az fáj?
-Nem, az csak olyan mintha lefényképeznék a kezed, de a fotón látszódik a csontod is.
-Jéna én itthon majadok!
-Nem nyitok vitát, indulunk!
 -Sziasztok? Ti itt?
-Szia Dani! Próbáltalak hívni, de azt mondták a műtőben vagy!
-Mi történt? Miért sírtok?
-Léni eltörte a kezét!
 -Hagy nézzem!
-Ne fogd meg!
-Bizony, ez törés! Csinálunk egy röntgent! Hogy történt?
-Kérdezd a kisasszonyt!
 -Mit csináltál, Cicám?
-Deszkáztam, a lépcsőn!
Léni mindent elmesélt apának! Közben kész lett a röntgen. Dani és Léni visszajöttek a rendelőbe.

 -Figyelj, Léni! Most begipszelem a kezed!
-Nem!
-Ez most muszáj!
 -Ne sírj már!
-Gyere, nézd meg te is a felvételt!
 -Az a karom?
-Igen.
-Fájni fog a gipsz?
-Majd óvatos leszek! Ha szeretnéd, kaphatsz fájdalomcsillapítót!
-Aja, szeretném a fájdalomcsillapítót?
-Igen, kérjük!
-Apa, akkor szeretném!
 -Ügyes vagy! Készen is van!
 -Hát te Nílka? Miért bújkálsz?
-Nem is bújkálok!
 -Gyere kicsikém! Túl vagy rajta!
 -Átöltözöm és együtt hazamehetünk!
 -Otthon pedig megbeszéljük a lépcső dolgot!
-Annyira megijedtem! Azt hittem kitöri a nyakát! Nem tudtam elkapni!
-Most már minden rendben!

2 megjegyzés:

  1. Izgalmas helyzet! Ahol gyerekek vannak sajnos ott nem mindig csak jó dolgok történnek! Szerencse, hogy Apa mindig tud segíteni!

    VálaszTörlés
  2. Szegény Lénának elkelne otthon a segítség. :-)

    VálaszTörlés