Drikabarbi: Vény nélkül... A nagy kaland 3.

Léna hazament, Daniel már nagyon várta.

-De jó, hogy itt vagy! - Ölelte magához Daniel, Lénát.

Szóhoz sem hagyta jutni, egyből belevágott a közepébe.

-Tudom, hogy itt volt Helen és, hogy elmesélte a dolgokat. De hidd el, én nem akartalak ezzel bántani, nem szóltam, mert nem megyek sehova. Lénus én nem hagylak itt! Nem tudlak itt hagyni titeket! -Daniel még mindig a karjaiban tartotta Lénát.

Léna szeretett volna kibúlyni az ölelésből, de egyszerűen nem tudott. Daniel közelsége annyira jól esett neki, hogy inkább még szorosabban ölelte ő is.

Majd erőt vett magán és megszólalt.

-Daniel, tudd meg , hogy nagyot csalódtam benned! Mi vagyok én? A Mumus, hogy nem tudsz velem őszinte lenni. Azt hittem, bízhatunk egymásban és társak vagyunk mindenben.

-Tudom, hogy haragszol. Bocsánat! Igazad van! -Suttogta Daniel.

-Persze, hogy haragszom. Csak néztem, mikor Helen kérdezte, hogy döntöttél-e már?

-De már mondtam, hogy nem hagylak itt titeket! Igen, döntöttem. Nem megyek.

-Márpedig mész! Na ide figyelj Daniel Petrov, bocsánat Dr. Daniel Petrov, ezt a lehetőséget nem fogod kihagyni! Életed álma, hogy kijuss egy ilyen misszióval Afrikába. Majd pont miattam itthon maradsz! Ezt most felejtsd el és hívd fel George-ot, hogy mész és vállalod!

-Neeeeem! -Tiltakozott Daniel.

-Itt a telefon. Hívd fel!

-Aludjunk rá még egyet! Én nem megyek Afrikába. Egyébként vacsora közben akartam elmesélni.

-Nem alszunk rá. Most szólsz, hogy mész és kész! Vacsi közben pedig, majd elmeséled a részleteket! Mit szeretek én benned Daniel, hogy nem tudok rád haragudni!

-Akkor kimozdulunk ma? És tényleg nincs harag?- Kérdezte Dani.

-Ha felhívod most George-ot, akkor igen, kimozdulunk. Elmegyünk arra a darabra, és vacsizunk. Tényleg, ettél valamit?

-Nem. Majd bekapok pár falatot, mielőtt indulunk.

-Már ennyi az idő! Nem leszek kész. Kayla mindjárt itt van a lányokért! A hajam , jajj le kell zuhanyoznom...