December 19-én Leslie befeküdt a klinikára. Daniel úgy látta jónak, hogy a vizsgálat előtti napot bent töltse.
-Gyere Leslie, megmutatom neked a kórházat.
Daniel lelkesen körbevezette a klinikán.
-Mi fog most történni Daniel? -Kérdezte Leslie.
-Ma nem sok minden. Vért vesznek tőled, átolvasol pár papírt, majd aláírod. Holnap reggel ismét vérvétel. Félsz a tűtől?
-Nem. -Vágta rá Leslie.
-Rendben. Szóval 10-kor lesz a CT. Előtte nem ehetsz 4-6 órával. Úgyhogy vacsorázz meg jól.
-Mennyi ideig tart a vizsgálat?
-Nem több félóránál. Fontos, hogy előtte sok folyadékot igyál. Ha nem tudsz inni, szólj és bekötünk egy infúziót.
-Oké. És milyen a vizsgálat?
-A vizsgálat előtt, kontrasztanyagot kapsz, a gép egy kicsit zúg, kattog, de nem vészes. A felvétel ideje alatt, nem szabad mozogni és levegőt venni, a felvételek
kb.10-20 másodpercesek. Tartasz a vizsgálattól?
-Igen, nagyon, de remélem ez majd segít!
-A felvételek hamar megvannak, de mivel nagy most a zsúfoltság, várni kell még kidolgozzák. Gyere, üres a CT, megmutatom a gépet.
-Gyere, elmesélem hogy működik és, hogy mi micsoda rajta.
Utána pedig megmutatom a kórtermet.
-Ez lesz a szobád, pár napig.
-Most magadra hagylak egy kicsit. Mennem kell, mert hamarosan műtök. Nemsokára jön a nővérke.
Leslie leült az ágyra és töprengett.
-Mit keresek én itt? Kell ez nekem? Persze, hogy kell. Ott van Elora, ott vannak a gyerekek. Nekik szükségük van rám. Legjobb lenne lelépni. Nem, azt nem lehet, miket is mondok. Egyáltalán miért beszélek magamba? Ki ez a Leslie, olyan idegen ő is. Ki vagyok én? Ez a doki is kezd az idegeimre menni. Az a sátáni mosoly és mindenki mintha tartana tőle. Ez akar engem megműteni? Már, ha talál valamit is a fejembe. Leslie, milyen barátaid vannak neked?
Várt még rá pár vizsgálat. December 23 - án már úton volt haza Allan társaságában.
A vizsgálatok kiértékelése várat még magára. Daniel megígérte, keresni fogja.